Május legelején jártunk, amikor végre el tudtam mozdulni pár napra és újra kedvenc vizemen üthettem tanyát, ahol ezúttal, nagy örömömre baráti társaságban "kergettük" a halakat. Az időjárás persze ismét-csak szeszélyes arcát mutatta, amely szeles, hűvös és jégesővel is köszöntött minket a parton. Sebaj a lényeg, hogy végre vízközelben tudhattam magam...

Hova menjünk hétvégén? Tettem fel a kérdést barátaimnak egy esős októberi kedd délután. Mivel csupán a vasárnap állt rendelkezésünkre, így a szűköcske szabadidőnk eltöltésére mindenképp egy a fővárostól nem túl messzire található vízterületben gondolkoztunk...

A fogyatkozó naptár egyre csak türelmetlenebbé tett az elmúlt napokban. Le föl járkáltam a munkahelyemen, morogtam, szabályosan idegesítettem a környezetem. Oly sok lenne még a tervem erre az évre, hogy nincs is már annyi hétvége, hogy megvalósítsam azokat... sóhajtottam magam elé. Éppen ezért, ezen az október eleji, szerdai napon úgy döntöttem, hogy nem várom meg a hétvégét és pontyozni indulok!