A naptár április végét mutatja. A tó vizének lakói a víz melegedését érezvén egyre bátrabban, és új erőre kapva kutakodnak az iszapban. A téli hidegek után nem csoda hogy éhesek, hiszen szervezetük lelassult, óvatosabbak lettek. De még ilyenkor is óvatosak. Ha a víz hőmérséklete már eléri a 16-19 Celsius-t, akkor igazán elemükben lesznek, hiszen ívni kell, készülni kell a pontynászra. De a lakodalom mellett remélem azért ránk, horgász-bajtársakra is fordítanak egy kis időt.

Ahogy átléptünk március második felébe, csak nem hagyott nyugodni a lelkiismeret, hogy idén még nem sikerül egy halakban bővelkedő kalandot sem papírra vetni. Bár Bokodon már megfogtuk Faterral az év első uszonyosait, de a néhány kárászból álló karcsú zsákmányt mégsem tűzhettük ki büszkén a dicsőség falra. Úgy döntöttünk, hogy ezúttal tutira megyünk és már bevált terepen, az agostyányi Római tavon elégítjük ki, a tél során mértéktelenné duzzadt halfogási iránti vágyunkat. Tavaly ilyen tájt egy fogásokban rendkívül gazdag napot éltünk át ezen a tavon. Talán idén a sors megismétli önmagát... vagy akár még túl is szárnyalhatjuk az előző évben megtapasztalt kalandokat?