2023. június 12.
Nagy Róbert
Egy ideje már, hogy az évben egyszer-egyszer, ellátogatok a Tokaji Kovács-tóra, amely nemcsak a történelmi borvidék, mindig vendégmarasztaló hangulatát jelenti számomra, hanem számos fejtörő megoldásást is, az itt élő, kitanult pontyok becserkészéséhez. Horgásztársammal, Rácz Zsolttal kezdtem meg azt a 38 órát, amely most is igen aktívra és eredményesre sikerült...
2017. május 17.
Nagy Róbert
Május legelején jártunk, amikor végre el tudtam mozdulni pár napra és újra kedvenc vizemen üthettem tanyát, ahol ezúttal, nagy örömömre baráti társaságban "kergettük" a halakat. Az időjárás persze ismét-csak szeszélyes arcát mutatta, amely szeles, hűvös és jégesővel is köszöntött minket a parton. Sebaj a lényeg, hogy végre vízközelben tudhattam magam...
2016. november 07.
Nagy Róbert
"Festum Omnium Sanctorum", mondja a latin nyelv, vagy ahogy mi, magyarok jobban ismerjük: Mindenszentek napját mutatja a naptár. Ilyenkor az ember meg-meg áll és habár az emlékezés semmiféleképpen nem lehet napfüggő vagy valamely naptári eseményhez köthető, mégis, a gyertyákkal, kisebb-nagyobb mécsesekkel teletűzdelt útszéli temetők látványa, halkabbra veszi a szót, lassabbra a lélegzetet és halhatóbbá a szívdobbanásokat...
2015. október 12.
Nagy Róbert
A fogyatkozó naptár egyre csak türelmetlenebbé tett az elmúlt napokban. Le föl járkáltam a munkahelyemen, morogtam, szabályosan idegesítettem a környezetem. Oly sok lenne még a tervem erre az évre, hogy nincs is már annyi hétvége, hogy megvalósítsam azokat... sóhajtottam magam elé. Éppen ezért, ezen az október eleji, szerdai napon úgy döntöttem, hogy nem várom meg a hétvégét és pontyozni indulok!
2012. október 10.
Nagy Róbert
A rohanó, munkás hétköznapok és a „hétvégénmindenhovaelmegyek” életvitel pont kezdett rajtam negatív irányban eluralkodni. Aztán az egyik nap, a péceli illetőségű barátom, Hovány Attila javaslatára megbeszéltünk egy pontyhorgászatot. Nem volt apelláta, a helyet lefoglalta, megvolt az időpontunk, így egy teljes szombati nap állt a rendelkezésünkre. Ez nem túl sok, de a terveink szerint a különböző csalik és végszerelékek kipróbálásán kívül, alkalmunk nyílik végre kicsit kötetlenebbül beszélgetni és „beleolvadni” a minket körülvevő „őszbe szökő” természetbe. Aztán a halak majdcsak megzavarják a nagy pihengetést… reméltük. A kis csapatunk Szlanicska Milánnal a kiváló újpesti pontyhorgásszal egészült ki. A hajnali 4-kor, nyelvemet „szénné” égető tűz forró kávé és a szervezetem fáradságot nehezen legyűrő ébredését leszámítva, pozitívan vártam a napot!