Hideg front, meleg front, fagy, eső, hó, egy kis napsütés, nagy szél és áradó folyók... Eddig összevissza alakul a decemberi időjárásunk. Miközben az év gyorsan elszaladni készült, Dávid barátommal úgy döntöttünk: még egy utólsó közös pecára indulunk.
Ennek az írásomnak az apropóját, a legutóbbi horgászatom adta, amikor is a nagyobb testű pontyokat igyekeztem horogra csalni. Március első napjaiban jártunk még, így vállalkozásom sikeressége nagyban függött a helyválasztásomtól, a felkészültségemtől, az alkalmazott technikámtól és különösképp, a csalogatóanyagaim eredményességétől...
Egy-egy jó versenyeredmény után sokan kérdezik, hogy mi volt a siker titka. Azt talán már megszokhattátok tőlem, hogy erre úgy szoktam reagálni, hogy ez inkább egy több összetevős dolog és általában inkább apróbb részletekből áll össze a jó eredmény, mint egyetlen nagy csodából. Egy 1. helyezéssel véget érő verseny beszámolóját és részleteit osztanám most meg veletek.
Ebben az írásomban egy 5-6 órás method pecáról fogok nektek beszámolni, ahol azt fogom megmutatni, hogy mennyire válogatósak tudnak lenni a halak és mennyire nem mindegy, hogy milyen kaját tömködsz a method kosaradba!
Ismét egy számomra ismeretlen vízre sikerült eljutnom egy néhány órás methodozás erejéig. Nem ide készültem eredetileg, de a bajai Tíztó horgásztavon kötöttem ki és minden előzetes információ nélkül kezdtem meg a kipakolást.
Az utóbbi időben sok rosszat hallottunk a Dunakeszi kavicsbányatóról. Mivel nem messze helyezkedik el tőlünk ez a víz, kíváncsiak voltunk, hogy a hír igaz-e. Illés Zoli kollégámmal ezért ellátogattunk egy methodos horgászatra, hogy megpróbáljunk rácáfolni a rossz tapasztalatokra és bemutatni, hogy igenis lehet itt halat fogni!