Idén szeptember elején kis nyári pihenés után rászántuk magunkat, hogy kellene egy jót bojlizni egy ismeretlen pályán. De vajon hol?! Ez volt ám a nagy kérdés! Kis tanakodást követően mondom Peti barátomnak, hogy lépjünk „Black Cap” nyomdokaiba és menjünk le Zalacsányba. Eljött hát a nagy nap. Csütörtökön délelőtt el is indultunk a kiszemelt helyre. Első elképzelésünk szerint a Zalacsányi bojlis tóra mentünk volna, de sajnos egy kis gubanc miatt Pölöskén kötöttünk ki.

Ezt az írást Bene János cikke ihlette. Tetszett, hogy számomra ismeretlen Budapest környéki horgászhelyről írt. Ezt nagyon hasznosnak tartom, mivel sok tóról nagyon kevés információ lelhető fel, vagy ami elérhető az is inkább csak a nyitva tartás és a horgászszabályokra vonatkozik. Ez persze fontos, viszont a hely hangulatából nem ad vissza semmit, még egy szépen összeállított weboldal sem. Nekem is megvan a magam bevált helye, ahol nagyokat szoktam horgászni, viszont most egy kalandos hétvégén vagyok túl, ami sok érdekes tapasztalattal szolgált számomra. Remélem mások is találnak benne hasznos információt.

A method feederezés kritikus sikertényezője, hogy mi van a method kosárban? A most következő többrészes cikksorozatban, ezt a témát boncolgatjuk. Van ugyanis egy '50/50 method feeder'-re keresztelt specialista irányzat, ami azt mondja: vannak helyzetek, amikor nem elég a klasszikus megközelítés, a kapás kicsikarásához extra funkció(ka)t kell adni a method töltetnek!

Tény, ami tény, egy ismeretlen vízterületen eredményesen horgászni, nem épp egyszerű mutatvány...főképp akkor nem az, ha nagy az emberen a "nyomás". Miért? Mert többféle módszerrel is készül, mert bizonytalan az időjárás, mert új felszereléseket is kipróbál, mert kevés az idő, mert ez a víz a Balaton... Halat kellene fogni, "kattogok egyre", majd vegyes érzésekkel rámolom össze saját cuccaimat és veszem magamhoz az új "tesztalanyokat". Szerencsémre, már az induláskor, remek pedagógiai érzékkel nyugtat le "balatoni mentorom", Nagy András - akivel útnak indultam - valahogy így: "Nem kell a para Robikám, inkább dobjál be egy papucsot meg egy szendvicset, aztán indulhatunk..." Igaza is van...

Még mielőtt felhagynék a hagyományos feeder-kosaras horgászat tesztelésével, akartam csinálni egy hosszabb, egész napos tesztet, ahol összemérem az eddig legtöbb sikert hozó hagyományos feeder etetőanyagomat az XM-el. Régóta terveztem már, hogy fiammal (Zalán, 5 és fél éves) eltöltünk kettesben egy napot a tóparton. Szerencsém van, mert izgalmasnak tartja a horgászatot, és nagyon izgul, amikor kapás van és fárasztás következik.

Gyermekkorom horgászélményeit követően, egészen az elmúlt 2 évig csak ímmel-ámmal kerültem horgászat közelébe. Évente 1-2 alkalommal, a bátyám révén próbálkoztam itt-ott a halak kergetésével. Mindig is fenekezve próbáltam horogvégre csalni a halakat, mivel nem szeretem bámulni a vízen az úszót. Egy jól sikerült baráti körben eltöltött horgászhétvége nyitotta fel a szemem, hogy én ezt a horgászat dolgot nagyon tudom élvezni. Nosza, akkor bele a közepébe!