Idén május elején második alkalommal ismét megadatott, hogy barátaimmal ellátogassunk a kedvenc vizünkre, az Arizóna Carp Lake-re. Legutóbb március vége táján jártunk itt, azóta keservesen sóvárogtunk nap, mint nap, várva az ismét bekövetkező többnapos túránkat. Ilyenkor aztán nehezen telik az idő, hiába számolja az ember a napokat, heteket, bizony mindig marad számolnivaló. Így nem igazán akartuk elhinni, amikor az indulás napjáig már csak egy pár nap maradt, azt meg végképp nem, hogy már pakolunk és másnap indulunk. De szó mi szó, azért akadt némi teendőnk az elszánt kiküldetés előtt.

Mitől lesz egy szerelék eredményesebb, mint a másik? Miért fogsz halat csak az egyik végszerelékeddel, amikor a másikat is szinte ugyanoda dobtad be? Egyáltalán mi alapján válasszuk ki a megfelelő eszközöket a halak horogvégre kerítéséhez? Azt mondhatom, ezek és a hasonló kérdések sora, már gyermekkorom – horgásszá válásom - óta foglalkoztatnak. Nem csupán végigkísérik életem, hanem folyamatosan ébren tartják bennem a kísérletező horgászt… Talán ezért is van, hogy szeretem kipróbálni a különböző végszerelék típusokat, érdeklődve hasonlítom össze őket és figyelem meg a hatásmechanizmusukat. Az alábbi „képriport” segítségével egyik kedvencemet mutatom be nektek, amelyet alkalmazok mind a feederes mind a bojlis horgászataim alkalmaival. Fontos megjegyeznem itt, hogy mindig a választott módszer sajátosságaival arányos kiegészítőkkel használom. Ismerkedjünk meg, kicsit közelebbről a Stiff-rig-el!

Idei elsõ túránk színhelyéül a Biatorbágy melletti Arizóna Carp Lake (régi nevén Bia IV-es tó) tavat választottuk. A horgászatra március 13-16 közötti időpontban került sor az új 2/2 számozású bojlis állason. Sokat horgászott tó ez, megpróbáltunk túljárni ismét a halak eszén!

Idén szeptember elején kis nyári pihenés után rászántuk magunkat, hogy kellene egy jót bojlizni egy ismeretlen pályán. De vajon hol?! Ez volt ám a nagy kérdés! Kis tanakodást követően mondom Peti barátomnak, hogy lépjünk „Black Cap” nyomdokaiba és menjünk le Zalacsányba. Eljött hát a nagy nap. Csütörtökön délelőtt el is indultunk a kiszemelt helyre. Első elképzelésünk szerint a Zalacsányi bojlis tóra mentünk volna, de sajnos egy kis gubanc miatt Pölöskén kötöttünk ki.

A nemrég megjelent METHOD FORRADALOM című kiadványunk egyre népszerűbb, az újabb és újabb hozzánk beérkező beszámolók pozitív hangvétele, a számtalan kedvező visszajelzés, nem érdemtelen és nem is véletlen! Tény, hogy szinte naponta kapjuk a híreket: "forradalom van"! Olyan horgásztársak is "váltottak", akik eddig nem szívesen szakítottak a számukra ezidáig megszokott módszerekkel... A minap, kedves jó barátaimmal látogattam el Akasztóra, ahol a méltán híres "sziki-pontyokból" kívántunk pár példányt fotóalanynak invitálni az augusztusi végi napsütésben...

A mostani ajánló apropóját, az elmúlt hétvége horgászata adta. Barátommal, Áronnal a Harsányi tavon portyáztunk ismét, és a kapások szünetében, volt időnk a különböző szerelékekről diskurálni. Szóba kerültek azok az apróságnak tűnő kiegészítők, amelyek csupán az első ránézésre tűnnek jelentéktelennek! Mindkettőnk nagy kedvence, a lebegő csalik alkalmazása, vagy a csalijaink balansz állapotba hozása. Sok halat sikerült már kifognunk így, és mindkettőnknek megvannak azok az apró titkai, amelyek hozzásegítenek, kedvenceink merítőbe tereléséhez...