Már elérhető a DAM 2015-ös katalógusa. Átnéztük és igen sok figyelemre méltó új terméket fedeztünk fel a digitális katalógusban. Ami legelőször is megdöbbentő, hogy azok az újdonságok, amiket kézbe tudtunk venni, szebbek mint a katalógus fotói. És nem a fotós volt béna :) Inkább (és szerencsére) a mérnökök többet dolgoztak, mint a fotósok és a marketingesek!

A mostani ajánló apropóját, az elmúlt hétvége horgászata adta. Barátommal, Áronnal a Harsányi tavon portyáztunk ismét, és a kapások szünetében, volt időnk a különböző szerelékekről diskurálni. Szóba kerültek azok az apróságnak tűnő kiegészítők, amelyek csupán az első ránézésre tűnnek jelentéktelennek! Mindkettőnk nagy kedvence, a lebegő csalik alkalmazása, vagy a csalijaink balansz állapotba hozása. Sok halat sikerült már kifognunk így, és mindkettőnknek megvannak azok az apró titkai, amelyek hozzásegítenek, kedvenceink merítőbe tereléséhez...

Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy éves horgásznaptáramban az egyik legnagyobb kihívást jelentő időszakot a nyári, dunai wobbleres pergetés jelenti. Szinte minden év más és más, újra kell tanulni, értelmezni a módszert. A folyó viselkedése és az időjárás nagyban határozza meg a rablóhalak viselkedését. Más-más vízállásnál, más-más kövezések tartják a halat. Figyelembe kell venni a közelgő árhullám érkezését, a víz zavarosságát, a napszak fényviszonyait és ennek függvényében kell kialakítani a stratégiát. Amennyiben a megfelelő helyen vagyunk, akkor sem garantált a siker, hiszen ki kell tapasztalni a megfelelő vízmélységet, ahol a süllők, balinok táplálkoznak és bizony a műcsali színe, mozgása sem közömbös. Ha minden mozaikkocka a helyére került, akkor a fogás sem marad el, de az ide vezető tanulási folyamat években mérhető. Ahogy a horgászemberre folyamatosan ragadnak a tapasztalatok, a helyes megérzések és a jó ütemben meghozott döntések száma egyre növekszik. Tehát, a folyóvízi wobbleres pergetés egyet jelent a változó körülményekhez való dinamikus alkalmazkodással és ez benne a csodaszép. :o)

Ma már sokféle kiváló minőségű horgok találhatunk a jól felszerelt horgász szaküzletekben, vagy épp a tematikus webáruházak virtuális polcain! Vannak tradicionális nagy gyártók, amelyeknek termékei hosszú évek óta meghatározó szereplői a Magyar választéknak is és vannak új cégek, amelyek speciális sorozatokkal igyekeznek bekapcsolódni a "vérkeringésbe". Nekünk, horgászoknak - véleményem szerint - érdemes kicsit több időt szentelni a választásra mint eddig, hisz végül is: "a horog fogja meg a halat!" Az alábbi sorokban és videó promócióban, egy már, sokatok számára bizonyára ismerős horgot ajánlok a figyelmetekbe. Egy olyan terméket, amit én magam is szívesen, mi több sikeresen használok a klasszikus feeder technikámban vagy épp a bojlis módszereimnél. Lássuk tehát, a GAMAKATSU G-CARP METHOD HOOK-ot!

Egy augusztusi napon Misi barátommal közös pecára szántuk el magunkat. A horgászat helyének az egyik kedvenc tavamat, az Aranypikkely horgásztavat választottuk. Mostanában nem voltam itt, mert a város másik felén van... Viszont mivel a haverom arrafelé lakik és ma az én kocsimmal mentünk, szóval át kellett volna mennem a városon így is úgy is. Nem vagyok az a nagyon korán kelő típus így csak 8 órakor indultam. Method feederezést terveztünk, a felszerelést is ez alapján pakoltam be a táskákba. Magammal vittem a kedvenc picker botomat és két feedert, mert úgy beszéltük, hogy az egyik botommal Misi horgászik, a kis picker meg elég lesz, mert a magas parton leszünk és nem kell messzire horgászni. Etetöanyagnak csak a szokásossal készültem, az XM 11 és XM 12 került a csomagtartóba. Indulásnál kicsit elcsodálkoztam az időjáráson de ha már elindultunk, menjünk!

Koncentrálok. Minden érzékszervemmel igyekszek összpontosítani a botom spicce mellett álló mozdulatlan úszóra. Mintha máshogy állna, mint az előbb! Óvatosan kiigazítom a zsinórt, hogy a csali biztosan mozdulatlan maradjon. Nem egyszerű. Az erősödő oldalszél egyre inkább lökdösi a botomat. Kicsit állítok a bottámaszon, hogy a spicc jobban víz alá kerüljön. Talán így jó lesz... Már vagy két perce nem lőttem kukoricát, épp itt az ideje. Gyorsan becsúzlizok vagy tíz szemet, majd néhány perc múlva még egy adagot. Az antenna lassan a feléig merül. Kicsit megáll, majd komótosan tűnik el a víz alatt. Próbálok higgadt maradni. Két kézzel megmarkolom a bot nyelét. Egy, kettő... kettő és fél... nagy levegő... Három!!! És egy hatalmas bevágással kétes kimenetelű harc veszi kezdetét...