A jobbnál jobb horgásztavak láttán nehezen tudtam dönteni, mikor hova menjek hódolni szenvedélyemnek. Régóta szemeztem már egy tórendszerrel, ami történetesen Százhalombattán található. Úgy döntöttem, most már ideje ellátogatni oda. Az indulás előtt már egy héttel elkezdtem nézni az időjárás jelentéseket, milyen időre számíthatok. Nagy örömömre frontmentes, napos időt ígértek, bár széllel tarkítva.

Az előző részben leírtakhoz tartva magam, most a vízpartról „köszönteném” mindazokat, akik hasonlóan hozzám, némileg elakadtak a folyóvízen történő horgászat terén. Nem is szaporítanám a szót, hanem egyből a lényegre térek. A jelen horgászatra (időben sajnos igen kevésnek mondható) két picker botot hoztam magammal. Mind a kettő 2.70 m hosszú. Az orsók 40-es méretűek (hátsófékesek) Az egyik orsón (lágyabb spiccű) 16-os főzsinór, míg a másikon (keményebb spiccű) 18-as madzag található. Lássuk hol is vagyunk.

November 14-én került megrendezésre a II. Kéthely Feeder Kupa. Ahogy a verseny neve is mutatja, a feeder és picker botoké volt a főszerep A rendezvénynek a kéthelyi bányató adott otthont. A tó fő hala a ponty, de megtalálható mellette a kecsege, koi ponty, amur, süllő, lénai tok is. 2007-ben került kialakításra a tó mai formája, és ezt követően kezdődött meg a telepítés is. Halban gazdag, hétköznapi horgász számára is csodálatos élményeket nyújtó hely, szép és gondozott környezettel.

Három napos horgásztúránk alatt számos óriási pontyot és amurt fogtunk a Római tavon, de a békés halak kapásai kizárólag a hajnaltól alkonyatig terjedő időszakra korlátozódtak. Az éjszakák folyamán egyetlen érdeklődő sem akadt a tó mélyén felkínált ínycsiklandozó falatokra. Az első éjjelen nagyon gyorsan feladtam a tétlen várakozást és új módszereken törtem a fejemet, miként csaphatnám be a tó uszonyos lakóit.

Az elkövetkezendő néhány részben, szeretnélek elkalauzolni benneteket a Duna felsőbb szakaszán található horgászhelyekre. Remélhetőleg halakkal készült közös fotókkal is tudom majd illusztrálni, hogy miért is szerettem bele a horgászat eme rendkívül izgalmas és néha meglepő „ágazatába.”

Mondják csak süllőnek is, van aki fogas süllőnek hívja, de akad aki csak fogasozik. Ez a tiszteletteljes megszólítás azonban csak a másfél kiló feletti süllőknek dukál. A hazai sügérfélék legnagyobbra növő képviselője, a tavak, valamint a lassú és gyorsabb folyók félénk ragadozója süllő. Teste enyhén lapított, nyúlánk, az állóvizekben élők valamelyest zömökebbek. Háta szürkészöldes, inkább kékes, vagy olajzöld. A jellegzetes sötétszürke csíkok ezüstös oldalának közepéig húzódnak le, hasa szinte hófehér. Szemei nagyok, hátúszója osztott, két részből áll, a farokúszó töve finoman pettyezett. Kopoltyúfedője éles, fogazata rendkívül erős.