Ha a folyó is kegyes hozzánk, akkor van az ősznek egy nagyon jó időszaka a pontyhorgászatra. Ezidőtájt, főképp a mederben találhatjuk meg kedvenceinket, és ha minden összeaáll, akkor remek élményekben lehet részünk az élő Tiszán...

"Már vágtuk a centit..." A Tisza-tavon érvényben levő szabályok szerint ugyanis, a május egészében tartó tilalmi idő, nem teszi lehetővé, a kedvenceinkre való horgászatot. Aztán, ahogy a naptár júniusra váltott, egyből megindultak a pontyosok, hogy a nászukból visszatérő halak nyomába eredjenek.

Már április legutólsó napjait mutatta a naptáram, amikor végre újra a csónakomba szálhattam. Mivel nagyon a nyakamon volt a pontytilalom, így már valóban csak 1-2 alkalom maradt Tisza-tavi kedveceim célzott horgászatára. Mivel előzetesen fejben már összeraktam mindent, már "csak" a tökéletes megvalósítás hiányzott...

Ennek az írásomnak az apropóját, a legutóbbi horgászatom adta, amikor is a nagyobb testű pontyokat igyekeztem horogra csalni. Március első napjaiban jártunk még, így vállalkozásom sikeressége nagyban függött a helyválasztásomtól, a felkészültségemtől, az alkalmazott technikámtól és különösképp, a csalogatóanyagaim eredményességétől...

A reggeli köd felszakadozik, és a part kontúrjai, lassan, a szememnek is kezdenek ismerőssé szelídülni. A táj kitisztul és úgy látom, a november már alaposan levetkőztette a nyáron oly buja köntösbe tetszelgő, Tisza parti csalitost. Az éjszaka hidegében pihenő csónakom könnyedén indul, nem reszket nem vacog, nem úgy mint én a "városi" ember...

A vizeink hőmérsékletének hűlésével a kisebb halak aktivitása alábbhagy ebben az időszakban, könnyebbé téve a pontyok szelektív horgászatát. Sötét, világos? Édes, büdös? Hallisztes, nem hallisztes? Alapvető tippek a csali és etetőanyagválasztáshoz!