Miért van olyan kevés női horgász? Kezdem, már érteni, hiszen ha nincs valami, ami átlök a nehezén, akkor talán már én is abbahagytam volna... Ám, ha már a másik oldalon vagy, a horgászat magával ragad és nem enged...

Szinte észrevétlenül csente el az a fránya kalendárium a tavaszt és lám-lám, máris júniust írunk... Épp ezen tűnődtem, amikor a legutóbbi horgászatomra pakolgattam össze, a már jól megszokott holmijaim...

Már április végét írta a naptár, amikor nagy örömömre, egy 48 órás horgászatra nyílt lehetőségem. Barátaimmal újra kedvenc tavunkat céloztuk meg, ahol foglalásunk ezúttal, a tónak egy számunkra még ismeretlen részére szólt...

A BAIT-TECH név, idehaza is alaposan megmozgatni látszik az újra fogékony, kísérletező kedvű pontyhorgászok fantáziáját. Nem vitás, gomba mód szaporodnak a hozzánk beérkező beszámolók, képek, információk, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyre többen próbálják ki eredményesen, ezeket a készítményeket. Érdemes azt is tudni, hogy ezek a rendkívül körszerű termékek, egyenesen a szigetország, leginnovatívabb csaligyártó műhelyéből érkeztek el hozzánk...

Tény, hogy az április legtöbb esetben jutalmazza a kitartó és felkészült horgászokat. Néha már csak kapkodom a fejem, hisz mindenhonnan érkeznek hozzám a szép fogásokról, a tartalmas túrákról szóló beszámolók. Nem titok, én magam is, igen sűrűn a parton vagyok ilyentájt, hisz jól tudom, minden horgásznap tartogathat számomra szép halakat…

Közel 1 éves(!) előkészület, egyeztetés, információgyűjtés után, március 26-án végre útra keltünk, hogy kifogjunk legalább egy óriás tokhalat a Nemesnádudvari tőzeges tóból. Korábbról csak pár beszámoló és újságcikk, valamint kósza hír állt rendelkezésünkre e vízterületről, amelyeket azonban nem éreztük annyira "erősnek", hogy erre helyezzük teljes mértékben a taktikánkat...