Ki tudja miért, mi megszállott horgászok, olykor nyakunkba véve vaskos kilómétereket, képesek vagyunk az ország legtávolabbi pontja felé venni az irányt, ha pontyszagot érzünk... A szinte karnyútásnyira levő tavak, mintha épp közelségük miatt veszítenék el a varázsukat, pedig... Pedig, éppen a gyors és sikeres horgászatok páratlan színterét jelenthetik számunkra a közeli vízek!
Mindenhogy jó horgászni, de ha az ember a testvéreivel jut le a vízpartra, annál kevés jobb van! Bazsiék a Zoltán és Diána tavon próbáltak két beszélgetés között pontyot fogni. (Vagy két ponty között beszélgetni)
A nyár közepe általában tartogat egy-egy jó pontyos túrát számomra, amelyeken a magamfajta horgászember, teljesebben megélheti a vízparti lét nagyszerű élményét. Ezúttal Zónás kollégámal Sly-al indultam el, és igyekeztük alaposan "kimakszolni" az előttünk álló pár napot. Az alábbi sorokon és képeken keresztül számomra is újra megelevenednek a történtek, titkon azt remélve, hogy ti is tudtok belőle pár hasznos gondolatot meríteni!