2011. szeptember 13.
Darabos Tamás Zoltán
Ebben a nehéz, válságokkal teli világban igazán szerencsésnek mondhatom magamat, hogy sikerült az idei évben is eljutnom egy tengerparti országba. Természetesen a két hét dajdajozás kemény évközi lemondásokkal párosult, de végül sikerült eljutnom az Adriai tenger partján elterülő olasz városkába, Martinsicuroba. A régi, megviselt matchbot így újra bekerült a kocsiba a poggyászok közé, és a hűtőláda mélyére is elrejtettem egy doboz csontkukacot az ideges tekintetek elől. Sajnos, a sok érdekes program mellett csupán néhány óra jutott horgászatra, de kár lett volna kihagyni Róma, Velence, vagy San Benedetto megtekintését néhány apró halacskáért cserébe.
2011. augusztus 23.
Harangi Csaba
Az időjárás jelentés forróbbnál, forróbb napokat ígér. Ilyenkor, nem sok kedve van a horgásznak a tikkasztó nap alatt senyvedni, így megelőzve a kánikulát igen korán indulok.
A skoda fényszórói még világítanak a sötétben, olyan korán van. Csendesen vezetem az autót, még a zene sem szól, megyek most matchezni, mert egyszerűen hiányzik a botsuhogás, a dobás utáni kiterítés, a zsinór merítés, minden hiányzik. Nagyon elköteleztem magam az idén a rakózásra, így ideje pótolni a matchezés élményét. Valahogy cserben hagytam a matchbotokat és porosodnak az állványon, de csak ma hajnalig!
2011. augusztus 15.
Harangi Csaba
A nyári szabadságok letelte után vagyunk, így ideje lenne a Big Fish Teamnek együtt pecáznia egy igazán kellemeset. Igazság szerint egyikőnk sem pihente ki magát és a gondok is csak inkább sokasodnak, mint fogynának, nincs más megoldás, csak a horgászat.
2011. május 31.
Harangi Csaba
Frici barátom már hetek óta rágta a fülemet, hogy menjünk el Nyíregyháza mellé horgászni, a Verba tanyára, nem fogom megbánni. Sosem értem rá, mindenféle okok miatt, de annyira hiányzott a peca, hogy egy szabadság kivételét megéri a munkahelyen, tehát a péntek miénk. Indulhatunk is, majdnem komplett Big Fish Team formában, Frici, Peti és én.
2011. május 11.
Neubrand Antal
Szerintem sokan voltunk már úgy, hogy valami nem sikerült az életben, de úgy gondoltuk, hogy már csak azért is megcsináljuk. Vagy elment egy hal, de dafke elhatároztuk, hogy legközelebb azért is megfogjuk. Nos így éreztem én is a legutóbbi eset után mikor is az orsóm hibájából elszabadult a halam. Egy héttel később ismét lehetőségem nyílt rá, hogy újra megpróbáljam ugyanott. Ezért múlt szombaton ismét a hajnali kelést választottam a puha ágy nyújtotta kényelem helyett. Öt órakor már a tóparton voltam. Mondanom sem kell hiába érkeztem egy órával hamarabb, mint ahogy el lehet kezdeni a horgászatot még így sem én voltam az első. Azért szerencsére a múltkori hely most is szabad volt így le tudtam telepedni oda.
2011. május 07.
Neubrand Antal
Idén már harmadszor készültem horgászni menni, és bizony az előző alkalmak gyenge eredménye után reménykedtem, hogy végre valami normális méretű halat is tudok fogni. Sajnos az első alkalommal csak egy sügért fogtam. Bár ha a másik oldalról közelítem meg akkor jó dolog is lehet, mert ez volt az eddigi legnagyobb sügérem. Pontosan 20 cm. De nem ezért mentem. Másodszorra viszont egy 20 dkg-s keszeg és egy 30 dkg-s kárász került a szákba. Ráadásul úgy, hogy elvileg két nappal ez előtt volt telepítés. Hozzáteszem másnap volt egy verseny, amit 7 kg keszeggel nyertek meg. Na, ez sem egy nagy eredmény.