Utolsó fejezetéhez érkezett a method mix összehasonlító tesztsorozat. Ebben összegezzük az eredményeket, élményeket és levonunk a következtetéseket. Utolsó durranás!

Még mielőtt felhagynék a hagyományos feeder-kosaras horgászat tesztelésével, akartam csinálni egy hosszabb, egész napos tesztet, ahol összemérem az eddig legtöbb sikert hozó hagyományos feeder etetőanyagomat az XM-el. Régóta terveztem már, hogy fiammal (Zalán, 5 és fél éves) eltöltünk kettesben egy napot a tóparton. Szerencsém van, mert izgalmasnak tartja a horgászatot, és nagyon izgul, amikor kapás van és fárasztás következik.

A method forradalom zászlaja alatt megrendezésre került az első Zóna Method party rendezvény, ahol egy jó peca közben lehetőség nyílott a tapasztalatcserére, tanulásra. Olyan tavat választottunk, ahol a jó halbőség mellett, viszonylag közel horgászhatunk egymás mellett, így könnyebben tudtunk egymásnak segíteni. A rendezvényen Kurucz Dávid feeder versenyző, az XM method feeder verseny etetőanyagok egyik kiagyalója volt a "szakkommentátor".

Továbbra is method feeder és method mix tesztelés. A mai alkalommal visszatérünk Forráskútra egy meleg augusztusi napon. Melyik durrant nagyobbat? Következik a negyedik rész.

Két történetem is van, amelyeken keresztül be szeretném mutatni, hogy néha milyen kevésen is múlik a dobogó legfelső foka. Nemrég egy amatőr verseny családi fordulójában volt szerencsém rajthoz állni. Édesanyámmal indultunk közösen, ami azért nagy szó, mert Ő nem hogy a versenyzéssel, de még a horgászással is csak most ismerkedik. Nagyon lelkesen állt a dolgokhoz, de azért tisztában voltam vele, hogy a dolgok nagy része rám fog hárulni. 9 órai dudaszóval indult a verseny. Két távolságra etettem, 50 illetve 90 méterre. A 90-est szántam a nagyobb halaknak, míg az 50-es egy biztonsági „B” terv volt. A kezdet viharosra sikerült, a már többször megfigyelt 10 perc, most is működött. A benti etetésről jött az első jelentkező, felvettem a kontaktust a hallal, megkezdtem a fárasztás, anyu előkészítette a merítőhálót. Természetesen, ahogy ilyenkor szokás, felvisított a másik orsó is. Mire anyu odaért, sajnos meglépett a a horogról a hal, de legalább így lehetőségünk volt az első „kisdisznó” nyugodt megszákolására. 7 kg, nem is rossz kezdés!

Volt már olyan az életetekben, hogy nagyon elterveztétek, hogy mi és hogyan fog történni a másnapi horgászaton, aztán még sem úgy sikerültek a dolgok? Ilyenkor a legnagyobb feladat, kitalálni mi és miért nem működik, valamint rájönni, hogy mi és miért működik. Ezeket a miért-eket a legnehezebb megválaszolni, pedig pont ezek visznek előre. Ne hagyjuk magunkat becsapni olyan önámításokkal, hogy nincs itt hal, most nem eszik, ilyen-olyan frontbetörés van vagy, hogy a légnyomással vannak gondok. Ezek a kifogások azért veszélyesek, mert megnyugtatnak minket és innentől kezdve nem keressük a megoldásokat. A csapattársammal, Dáviddal már számtalan kihívással néztünk szembe, amelyek folyamatos továbbgondolásra és kísérletezésre sarkalltak minket.