2010. június 01.
Darabos Tamás Zoltán
Lassan beborította a tájat a sötétség, ahogy botjaink mellett ülve csodáltuk a lemenő nap utolsó sugarai által beragyogott aranyhidat a Római tó víztükrén. A mögöttünk álló nehéz nap egy életre szóló élményekkel ajándékozott meg minket. Elégedetten pihentettük szemeinket a kapásjelzőkön tudva, hogy a történetnek itt még nincs vége, hisz a beköszönő éjszaka még tartogathat számunkra meglepetéseket. Az aranyszínű táj lassan elsötétült és a környéket beborította a fekete éjszaka. A csendet csak a szúnyogok zümmögése törte meg néha, ahogy elröppentek az ember füle mellett.
2010. május 29.
Darabos Tamás Zoltán
Már tavaly ősz óta nem volt részem egy jó csukás horgászatban, pedig ezek a ragadozók kedvenc horgászhalaim közé tartoznak. Imádok rájuk vadászni, akár villantóval pergetve, akár élő kishallal csalizott úszós készséggel. Sajnos, a megyében elég kevés jó csukás víz található. A legtöbb helyen csupán megtűrt útonálló ez a halfaj a ponty és az amur mellett. Fel is keltette az érdeklődésemet, amikor meghallottam, hogy a mocsai tórendszeren belül kialakítottak egy vízterületet kifejezetten a csukázni kívánók számára.
2010. május 28.
Nagy Róbert
A mostoha időjárás horgászat nélküli napjai lassan telnek. Az ember ilyenkor „elméletben” kezd horgászni, visszapergeti magában a szép horgászélményeket , és lassan de biztosan, a még a tavaly nyáron kifogott halak (is) plusz kilókkal kezdenek gyarapodni… A tétlenség napjaiban lehetőségünk van azonban olyan dolgokban elmélyedni, egyáltalán odafigyelni rájuk, amelyek határainkon kívül, több száz, esetleg ezer kilométerrel távolabbi vizekkel, halakkal kapcsolatosak.
2010. május 20.
Pikó Imre
Az első nagy kalandokat ígérő hónap nekem mindig az április. A szeszélyes április. Most május közepén járunk, de bátran kijelenthetem, hogy negyedik hónapunk szeszélyessége mit sem csökkent. A májusi cserebogarak már áprilisban kopogtatták a ház falát és már hosszú hetek óta csupán az én fejem kopog azon a falon, mert a rossz idő folyton keresztül húzza a terveimet. Ennek dacára rendszeresen kimegyek a kedvenc kis csatornámra ahol évről-évre örvendeztetem meg a halakat rendszeres etetéssel és néhányat hegyes horoggal is.
2010. május 17.
Darabos Tamás Zoltán
Magyarországon a horgászok többségének a kedvenc hala a ponty, így a legtöbben ezt a halfajt próbálják horogvégre keríteni. A legtöbbünknek egy betévedő tíz kiló feletti potyka élete halát jelentheti. Így voltam idáig én is, hiszen bár sokat horgászok pontyra, tízpluszost ezidáig nem sikerült elcsípnem. Ezért is izgatott fel Gábor telefonhívása, aki egy teljes hétig sátorozott a Római tó partján, amiben újságolta, hogy egy 21 kilós tükröst és több 15 kiló körüli pikkelyest segített partra már az első napon. Egész héten tartottuk a kapcsolatot telefonon, értesülve az egyre másra akasztott gyönyörű halakról. Péntek hajnalban jött el az én időm, amikor már a napkeltét követően robogtunk faterral a rekordfogással kecsegtető vízterület felé.
2010. május 11.
Nagy Róbert
A mobilom fél 3 –kor „nyekereg”, korán kelünk ma is. Bátyám már a konyhában „lélegzi be” a tűzforrón gőzölgő, ám még ihatatlan feketét. Különleges ez a májusi reggel, a természet lusta álmából, hirtelen virág illatú, friss, hívogató „tündérré” változik a hajnali esőtől felázott országúton. A Tiszára indulunk, talán már csukott szemmel is levezetnék kedvenc folyómra, hamar eltelik az 50 perces út.