Most inuló sorozatunkban 12 hónapon keresztül 12 más-más helyszínt keresünk fel, mindig az évszaknak megfelelő feederes módszerrel. A kemény márciusi fagyok és havazások után a hónap végére már ránk köszöntött a várva-várt tavasz. Kellemesen sütött a márciusi nap, egyre több horgászt csalogatott a vizek partjaira. Szinte minden egyes nap böngészem az interneten megjelenő írásokat, fórumokat, így már számtalan szép fogásról és bevált csodacsaliról olvastam, míg végre elérkezett az alkalmas időpont, egy szombat délelőtt, irány Úri, már úgy is rég jártam ott...

A feederezésnél ma már rengeteg féle szereléket, kiegészítőt használunk, azonban ezeknek a működési elve mind-mind pár jól körül határolható típusból alakult. Autentikus forrásként Angliában nézünk körül és pár egyszerű ábrával szemléltetjük ezeket az alapszerelékeket, melyek ma is sikerrel használhatóak, tulajdonképpen a feederezés alapját képezik.

Lezajlott a horgászkiállítás. Én március 5-én (pénteken) látogattam el a rendezvényre. Pár szóban vázolnám az ott tapasztaltakat, aztán rátérünk a lényegesebb részre. Elsőként ami szembetűnt a Gyömrői útról bekanyarodva a parkolók felé, hogy bár csak tizenöt perce nyíltak az ajtók, de már nehezen lehetett helyet találni az autónak. Amit viszont örömmel tapasztaltam, hogy egy autóval több ember érkezett és nem a pesti forgalomban tapasztalható -egy ember egy autóban- stílusban jelentek meg. Amikor beléptünk az ajtón, egy erős nosztalgia hangulat lett úrrá rajtam, mivel pont ugyanaz a kép tárult elém, mint egy évvel ez előtt.

Végre a vízparton vagyunk! Friss zsinórunk végén gondosan összeállított végszerelékünk várja a halak érkezését. Jó már az idő, hamar megtelik ilyenkor a vízpart. A horgászatra szánt értékes időt azonban nem árt kényelmesen és egészségesen (is) eltölteni. Ilyenkor vesszük igazán hasznát a különféle ülő alkalmatosságoknak. Vajon mi alapján válasszunk a széles választékból?

Évek óta visszajáró vendég vagyok a Balatonon, az viszont már kezdett nyomasztóvá válni, hogy eltökélt szándékom ellenére valami mindig meghiúsította a tervezett horgászatot. Nem történt ez másként a legutóbbi nyáron sem, hiszen kiscsaládommal ismét a Magyar-tengernél tölthettem egy röpke hetet. Előre felkészítettem mindenkit, hogy mese nincs, az idén horgászunk!