Egyre több ismerősömnél, illetve a vízparton megismert sporinál tapasztalom, hogy a pelletek és bojlik kiszorítják a hagyományos csalikat. Nem vitatom a fogósságukat, bár én nem értem el velük nagy eredményt. Biztosan én nem csinálok valamit jól. Azt gondolom, hogy nem szabad leírni és mellőzni a régi bevált hagyományos csalikat, mint a pufi, giliszta, Zizi vagy a kukorica. Szeretném ezek közül kiragadni és egy kicsit bemutatni a kukoricát. Miért pont ezt a csalit választottam? Mert a halaim kilencven százalékát ezzel fogom. Remélem, lesznek olyanok, akik újra felfedezik ezt a mai napig eredményesen használható csalit.

Balinozni nagyon izgalmas, mert nehéz becsapni és keményen küzd a horgon. Többféle módon horgászhatunk rá, most azt nézzük át, hogy milyen wobblerrel érdemes próbálkozni?

A method technika térnyerése és sikere a feederezésben megkérdőjelezhetetlen. Lehet számtalan módon feederezni, de ha a ponty megfogását tűztük ki magunk elé, akkor ezzel a módszerrel előbb-utóbb találkozni fogunk. Térnyerésének szerintem két fő összetevője van, mégpedig egyszerűsége és hatékonysága. Számtalan írás és videó taglalja a különböző kosarak és végszerelékek működését és használatát, így, ha megbocsátjátok, nem térnék ki rá. Célom nem egy horgász ABC kezdőknek, mivel aki feeder és method szavakat érti, az semmiképp nem tekinthető kezdőnek. E helyett megosztanék egy általam „fejlesztett” method kosár elkészítési módját...

Mi horgászok sokszor veszünk felesleges felszereléseket. A bolt polcain és a katalógusban gyönyörűen mutató botok és orsók a használat közben valahogy nem válnak be igazán. Én is így vagyok ezzel, mint mindenki más. Kezdenek gyülekezni az elcsomagolt botok és orsók a lakásban. Nem is tudom mi vitt rá, hogy egy ilyen drága felszerelésbe beruházzak így tél közeledtével…

Horgászemberként gyakran gondolkozom el arról, hogy vajon a halak hogyan érzékelik a külvilág történéseit. Hajlamosak vagyunk ezt a kérdést a saját magunk, emberi tapasztalatai szerint elképzelni. A vízparton sokszor variáljuk a csalik színét és formáját abban bízva, hogy halaink hamarabb megtalálják és felveszik azt. De valóban így van-e ez? Mit láthatnak a halak a víz alatt? A tudományos világ jelenleg is folytat kutatásokat ezen a területen, ami még bizonyára sok-sok meglepetést tartogathat nekünk, sporthorgászoknak is.

A Tatai derítő tó 32 hektáros és bátran kijelenthetem, hogy akadós! Nem kicsit, nagyon! Régóta járok ide, idestova 20 éve. A magas partra járok, főleg mert ott nincs akkora tömeg és tapasztalataim szerint arra vannak a nagyobbak:) A 2-es kép a stégekről fényképezve mutatja a magaspartot az 5-ös kép meg már onnan van fényképezve. A meghorgászandó távolság 50 méter körül van és egy akadósor elé dobálok ilyenkor. Fontos tudni, hogy a magas parton végig ebben a távolságban húzódik az első akadósor, majd ezután 10-15 méterrel van még egy. A képeken látni a kiálló bokrokat, fákat, de mellettük is van végig, amik nem látszanak! A vízmélység itt 1,5-2 méterig alakul. Iszapos, ami kb. 15cm. Halállomány: Főleg ponty, amur de keszeg és szép kárászok is vannak. A rablóhalasok is megtalálják a számításukat:) Harcsa és süllő de csuka is szép számmal akad. Technikák, felszerelés: Na itt nehéz a dolgom de azért leírnám én mivel és hogyan vagyok eredményes. Az akadók miatt Heavy feederrel szoktam horgászni. Ez egy 360-as botból (nem kell nagyot dobni) 50-es nyeletőfékes orsóból áll. Főzsinór 22-25. Ez alá nem érdemes menni, mert könnyen szakadás lehet belőle! Horog 6-os méret ki mit szeret:) Dobóelőke használata nem indokolt!