Nem tudom mások hogyan vannak vele… különös dolog az, az ember életében amikor tudja mi fog történni. Vannak a világon bizonyított, mégis az ember által - egyelőre legalábbis –megmagyarázhatatlan jelenségek. Ilyen pl. a telepátia, amikor valakire szeretettel gondolunk és a legnagyobb természetességgel vesszük tudomásul, hogy a pillanat erejében a bennünk megfogalmazódott másik ember már mobilunk képernyőjéről néz ránk, mert úgy érezte éppen abban a pillanatban kell telefonálnia.

Vízparti életkép, mélázás a dolgok folyásáról. Kicsi az ember, de van hatalma. Ki, mire használja? A sivatag is a homokszemek sokasága!

Azzal kezdeném, hogy bevallom, hirtelen már azt se tudom, hogy hogyan kell megcímezni ezt a fránya borítékot. Bélyeg is kell rá majd persze, de kezdjük csak az elején: a bal felső sarokba a címed kerül, aztán jobbra le, majd a sajátomat kell írnom! Levélpapír dukál, na meg rendes toll, milyen „fura” dolgok ezek manapság… Nézzük csak tovább! A betűket lassan formálom a papírra, a gondolataim már régen messze járnak, miközben az izgatottságtól, kissé dőlnek a soraim…

Ilyenkor januárban, az ember visszatekint... igen visszatekint a maga mögött maradó "ó" évre és talán az egész addigi életére. Valahogy akképpen, ahogy én is teszem most, egy jól felfűtött szoba csendes sarkába, kényelmes fotelembe süppedve, "bársonyos vörösbort" kortyolgatva, kacéran eljátszva feltörő gondolataim sokaságával...

A magazin oldalain időről időre folytatásos rendszerben leközlünk egy fejezetet Luis Piker horgászregényéből. A címe egyszerűen: Horgász történet. Fogadjátok szeretettel az első részt, melynek címe: 1. fejezet, melyben Bandit a világ minden baja nyomasztja, de leginkább a másnap kezdődő verseny.

Ősz van és nincs horgász aki ne tudná, ez a csukázás ideje. Mivel az időm kevés a munka mellett nem volt alkalmam kijutni a vízre az év ezen részében így alig vártam a megfelelő alkalmat. Össze is beszéltünk hárman, mert azt rebesgették, hogy lakhelyünktől csupán néhány kilométerre olyan helyre bukkant egyik barátom, amit az általa ott átéltek miatt csak így neveztünk amíg el nem jött az óra "csukaparadicsom".