E história, elfogadom, talán nem éppen szokványos egy horgász magazinban. Vélem azonban, az emberi jellemünkkel szorosan összefonódó érzéseink, melyek sorsunkat formálják, mindannyiunk életét befolyásolják. E befolyásolások szoros részekén, nagy szerepet "vesznek maguknak" a vizek, vagy épp annak lakói. Ez az írás, egy valóban megtörtént eseményszálon alapszik, így én most, mint e história krónikása szerepelek csupán. Bevallom azonban, hogy némely esetben - mivel jól ismertem a körülményeket - saját gondolataim szerint írtam meg az alábbi történetet. Ezeket az "írói próbálkozásaimat" - ha netalán untatnak némely esetben - nézzétek most el nekem. Kedves olvasó, a téma komoly, helyezkedj most el kényelmesen és arra kérlek, olvasd el az alábbi sorokat...

Amikor az időjárás bekényszerít a meleg szobába - internet ide, internet oda - előszeretettel veszem le könyvespolcomról az évek alatt felszaporodó horgászattal, halakkal, természettel foglakozó könyveim valamelyikét. Az idei karácsony is hozott egy-két fagyokkal „megáldott” napot, így némi fahéjjal és szegfűszeggel elkészített forralt borral felvértezve merültem alá ismét a papírra nyomtatott irodalom klasszikus világába. Itt az I. részben, kissé rendhagyó módon, egy XVII. században íródott könyvhöz készítettem kedvcsinálót, azt remélve minél többen kaptok inspirációt az elolvasásához. Terveim szerint a további részekben a könyv érdekesebb témáit adom majd közre, itt a Horgász- Zóna „hasábjain…”

Forrás: Körös-Horgász Szerző: ifj. Tószögi György (a szerző engedélyével)

„Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Úgy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek.” Petőfi Sándor / Magyar vagyok/

Ma már valóban Karácsony, minden bizonnyal elkészülnek a finom ételek, felkerül a zöld fenyő díszes köpenye és az ajándékok is előkerülnek rejtekükről. Ilyenkor összejön a család apraja és nagyja, vidám beszélgetés kerekedik, majd ezután, egy csendes percen, a lecsukott szem mögött, felsejlik a lassan magunk mögött maradó év egy-egy szép élménye, emléke. Aztán ki tudja, talán közületek is van olyan , aki még a napokban is a tavak, folyók partját járja, horgászbotjával a kezében, a vizet kémleli és a felszín fogságából lassan szabaduló ködben megjelenik előtte az a bizonyos régi Karácsony... Ezzel az írásommal kívánok magam és valamennyi munkatársam nevében, Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket minden kedves olvasónknak! Az alábbi sorokat fogadjátok olyan szeretettel, mint ahogy én szántam Nektek azokat!

A már hagyományos Zónás versikével szeretnénk megköszönni a 2012-es évet és jó szerencsét kívánni 2013-ra. Boldog Új Évet horgászok! :)