Ma már valóban Karácsony, minden bizonnyal elkészülnek a finom ételek, felkerül a zöld fenyő díszes köpenye és az ajándékok is előkerülnek rejtekükről. Ilyenkor összejön a család apraja és nagyja, vidám beszélgetés kerekedik, majd ezután, egy csendes percen, a lecsukott szem mögött, felsejlik a lassan magunk mögött maradó év egy-egy szép élménye, emléke. Aztán ki tudja, talán közületek is van olyan , aki még a napokban is a tavak, folyók partját járja, horgászbotjával a kezében, a vizet kémleli és a felszín fogságából lassan szabaduló ködben megjelenik előtte az a bizonyos régi Karácsony... Ezzel az írásommal kívánok magam és valamennyi munkatársam nevében, Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket minden kedves olvasónknak! Az alábbi sorokat fogadjátok olyan szeretettel, mint ahogy én szántam Nektek azokat!

A magazin oldalain időről időre folytatásos rendszerben leközlünk egy fejezetet Luis Piker horgászregényéből. A címe egyszerűen: Horgász történet. Fogadjátok szeretettel a második részt, melynek címe: 2. fejezet, melyben megtudjuk, miért horgászik Bandi és egy korszak is lezárul.

A már hagyományos Zónás versikével szeretnénk megköszönni a 2012-es évet és jó szerencsét kívánni 2013-ra. Boldog Új Évet horgászok! :)

Amikor bizonytalan, tétova mozdulattal megválik leveleitől a kert egy-egy öreg fája, érzem, tudom, indulnom kell! Ilyenkor még a munkahelyemen is legtöbbször ébren álmodozom...Fenemód bizsergető érzés fog el egy jó kis csukahorgászat után! Igaz ez akkor is, ha legtöbbször a zord és hideg őszi szél ébreszt fel csupán "álmomból" a csónak farában. Ilyenkor ha tehetem, ellátogatok kedvenc holtágaimra és persze a Tisza-tó(főként a régebbi időkben) csukásabb területeire.

„Ott álltam a vén folyó mellett, emlékszem, kezem a levegőben a Te arcod formálta… A felszálló hajnalban, vártam… ezt, miért nem mondtam el akkor Neked? Ezen tűnődtem, a víz énekelt, vállalom, így lettem személyed és a folyó rabszolgája… Lehetne-e újra? Várhatnám-e megint a fénysugár hajnali ébredését Veled?