Az egyik legfontosabb dolog számomra, hogy szép halakat fogjak szép helyen. Ezért a horgászatra szánt időmet gyakran igyekszem olyan helyeken eltölteni, ahol a halak méretét háttérbe szorítja a környezet. Persze a festői természet sokszor ringatja nagy halak illúziójába az embert, az esetek többségében mégsem erről szólnak ezek a horgászatok. Ha el tudjuk engedni a zsinórszaggató pontyok gondolatát, életünk legcsodásabb élményeivel gazdagodhatunk…

Szinte félig sincs a húzós kocsi, könnyedén pattogva veri fel a hajnali csendet a nyirkos talajú parton haladva. Egy táska, egy bot, egy orsó, egy ülő alkalmatosság, halkímélő eszközök, most bőven elég lesz. Ritka pillanatok egyike. Hiányérzetem azonban alaptalan, a mostani módszerhez minden adott, már csak az itteni óvatosan kapó, de robusztus halakat kellene valahogy becsapni... Talán ez lesz az eddigi legnehezebb horgászatom...

Minap mondták nekem az üzletben: 'Még keszeget sem lehet fogni a folyón!' Nem akartam elhinni, és mint ahogy ki is derült, csak a megfelelő módszert kellett megtalálni!

Már majdnem véget ért a kérészek repülése. Nem mondom, hogy nem láttunk már nagyobbat, de ígéretesnek tűnő virágzás volt az idén. Állítólag ilyenkor nem érdemes a vízre menni, hiszen minden hal a felszínen röpködő, vergődő „bogarakat” szedi össze, és addig esznek, míg pukkadásig telve várhatják a következő esti lakomát. És valóban! Esténként megannyi halmozgás közepette sokan csapódnak be és próbálnak szerencsét. Általában sikertelenül. De nem úgy napközben! Ha jól választunk napszakot mindent a rendes kerékvágásban találunk. Egy ismerősöm keltette fel érdeklődésemet, miszerint az egyik kedvelt Szolnok fölötti folyószakasz kong az ürességtől. Már ami a horgászokat illeti…

A legtöbb horgász úszós készséggel kezdi el kergetni a halakat és sokan az első snecik, keszegek megfogása után sem szakadnak el ettől a módszertől. A kapás látványa külön élmény, a könnyű úszót kiemelő, vagy azzal gyorsan oldalra eliramodó és víz alá húzó hal megfogása bizony jobban megmarad az emberben, mintha alig észrevehető kis húzásokkal felakasztja magát a fenekező szerelék jókora horgára...