Első két sikeres próbálkozásomon felbuzdulva, nem tudtam megállni, hogy idén még egy alkalommal vissza ne térjek a délegyházi tavakra egy nyárbúcsúztató feketesügér pergetés erejéig. Elhatároztam, hogy ezúttal nem csak a már beállt módszerekkel fogom üldözőbe venni ezeket a falánk rablóhalakat, hanem kipróbálok több, számomra még újnak számító trükköt, ezzel is csiszolgatva horgásztudásomat. Alaposabban felszerelkeztem különféle plasztik férgekkel, rákokkal és ezúttal sem felejtettem otthon a felszínen járó poppereket és egyéb kütyüket. András barátommal hatalmas elvárásokkal szálltunk ki gépjárművünkből, hogy a rendkívül forró, kánikulába hajló nyári napsütés ellenére próbára tegyük szerencsénket ezen az elbűvölő környezetben elterülő tórendszeren.

Általában, hogy melyik vízterületre megyünk horgászni, jelentősen befolyásolja eredményességünket, hiszen míg az intenzíven telepített tavakba sokszor heti rendszerességgel tesznek halakat, addig a kisebb horgászkezelésű vizekbe csak ősszel kerülnek új lakók. Mégis az ember sokszor vágyik a kisebb, eldugottabb tavacskákra, hiszen itt nincsen zsúfoltság, nincsen hangzavar, keresztbe dobálások, kapásjelző sípolás, csak a pőre természet, a nyugalom és a harmónia.

Szevasz he! Nem mész ma tűzijátékozni? - Mégy a f****m! - csíptük el ezt az életszagú párbeszédfoszlányt a Duna parti kocsma pultjánál, miközben kiváltottuk napijegyünket az általunk kiszemelt öböl területére. Szapora léptekkel hagytuk el a késdobáló dohos légterét, hogy szemrevételezzük a folyó állását. Hát igen, alig csordogált valami vizecske a mederben, ezért sok jóra nem számíthattunk. Ráadásul otthon hagytam a szerencsesapkámat is, ami biztos kudarcra ítéltette a mai napot. Szapora léptekkel közelítettük meg a kiszemelt partszakaszt. Dani barátom a jobbomon, kivel már összeszokott csapatként működünk, és Rolanddal, illetve fiával, Marcellal a balomon, kikkel először horgászok együtt ezen a borús, szeles napon. Mindannyian önbizalommal telve suhintottuk be műcsalinkat vadvízi csukák után áhítozva.

Lassan vége az áprilisnak, de a legnagyobb kaland még előttünk állt, hiszen Roli barátommal és kisfiával, Marcellal egynapos túrát terveztünk a Tisza-tó nádastengerére. Már türelmetlenül vártuk, hogy begördüljünk az Albatrosz kikötő udvarára és csónakba pattanva, a falánk ragadozók nyomába szegődjünk. Öblítőcsatornákon, holt Tisza ágakon át vezetett utunk. Némán csodáltuk az ébredező természet zöldbe hajló színeit, miközben csónakunk némán siklott tova a mesebeli tájon. Valami fennkölt érzés kerített hatalmába minket. A tavasz illata, az új élet ébredése valósággal átjárta a levegőt. Éreztem, egy ilyen nap nem végződhet kudarccal. Ma biztosan vár ránk valahol pár pompás rablóhal, csupán meg kell őket találnunk.

Az idei évben igencsak elhúzódott a nyár. Már november végét írtuk, de még mindig kellemes napsütés, tavaszias idő és röpke rovatok kísérték horgásztúráinkat. Szinte hihetetlen, de még szúnyogokba is belefutott az ember. A szokatlan időjárás kedvezett a csukáknak, de jelentősen csúsztatta, a már régóta várt, fagyos dunai süllőszezont. Nem csoda hát, ha kapva a lehetőségen, beiktattunk a horgásznaptárunkba egy csónakos tavi süllőzést Bence barátom egyesületi taván. Sajnos, idén elkerültek engem a szebb tüskés hátúak, pedig hajkurásztam őket eleget a folyami köveken, mégis csak az aprajából sikerült csupán nyakon csípnem egyet-egyet. Nem csoda hát, ha fogunkat fogasokra fenve érkeztünk meg, a nádasokkal körülölelt tavacskához ezen a nyirkos késő őszi reggelen.

Ahogy lassan véget értek a nyár hónapjai, figyelmem újra a ragadózó halak felé irányult. Vajon hol tegyem próbára a szezonban első alkalommal szerencsémet csukákra, süllőkre pályázva? Hol ütközzön műcsalim horga a falánk ragadozók csontos szájába? Hirtelen ötlettől vezérelve eszembe jutott egy Fejér megyében található bojlis tó, ahol előző tavasszal már korábban megfordultunk. Akkor tanúja voltunk pár szép süllőfogásnak, így már régóta érlelődött bennem a gondolat, talán próbát kéne tennem pergető bottal is ezen a vízterületen. Jani és Gabesz barátaimmal egy frontos, esőbe hajló hajnalon érkeztünk meg a kiszemelt tó partjára. Barátaim elsősorban pontyozásra rendezkedtek be, de én azon nyomban műcsalis dobozomban kezdtem kotorászni.