A jobbnál jobb horgásztavak láttán nehezen tudtam dönteni, mikor hova menjek hódolni szenvedélyemnek. Régóta szemeztem már egy tórendszerrel, ami történetesen Százhalombattán található. Úgy döntöttem, most már ideje ellátogatni oda. Az indulás előtt már egy héttel elkezdtem nézni az időjárás jelentéseket, milyen időre számíthatok. Nagy örömömre frontmentes, napos időt ígértek, bár széllel tarkítva.

Az előző részben leírtakhoz tartva magam, most a vízpartról „köszönteném” mindazokat, akik hasonlóan hozzám, némileg elakadtak a folyóvízen történő horgászat terén. Nem is szaporítanám a szót, hanem egyből a lényegre térek. A jelen horgászatra (időben sajnos igen kevésnek mondható) két picker botot hoztam magammal. Mind a kettő 2.70 m hosszú. Az orsók 40-es méretűek (hátsófékesek) Az egyik orsón (lágyabb spiccű) 16-os főzsinór, míg a másikon (keményebb spiccű) 18-as madzag található. Lássuk hol is vagyunk.

Három napos horgásztúránk alatt számos óriási pontyot és amurt fogtunk a Római tavon, de a békés halak kapásai kizárólag a hajnaltól alkonyatig terjedő időszakra korlátozódtak. Az éjszakák folyamán egyetlen érdeklődő sem akadt a tó mélyén felkínált ínycsiklandozó falatokra. Az első éjjelen nagyon gyorsan feladtam a tétlen várakozást és új módszereken törtem a fejemet, miként csaphatnám be a tó uszonyos lakóit.

Szépen lassan körvonalazódott, hogy mit esznek a halak azon a tavon, ahol horgászni szoktunk. Az etetésünket is megpróbáltuk az igények szerint elkészíteni. A megszerzett tapasztalatokat figyelembe véve, szerettünk volna fogni már, egy igazán nagynak mondható halat. Megfogása nem volt egyszerűnek mondható, sok munkaórába telt, de végül a kitartás meghozta gyümölcsét.

Tamás fiam több éve unszol már, menjek vele és a barátaival egy Szigetközi evezőstúrára. Évek óta nyár elején ott töltenek pár napot, evezéssel, horgászattal. Lelkesen mesélte az ott átélt élményeket. Eddig csak az ott készült fotókat nézegettem, de szerencsére a hétvégén végre elindulhattam én is a várva-várt túrára. A hétvégén kifejezés egy nyár eleji hétvégét takar, már-már tél van, de annyira jó visszaemlékezni erre a csodás helyre, olvassátok el és látogassatok el erre az egyedi és tényleg csodálatos részére országunknak.

Milyen kár, nézem a hajnali esős eget. Aztán magabiztos mozdulatokkal mégis elindulok a ruhásszekrény irányába, hogy előkeressem a tavalyról "ottfelejtett" meleg horgászruhám... A megszokott dolgok kerülnek az autóba, nem viszek semmiből sem feleslegeset, sem keveset ilyenkor magammal. Jól tudom, egy rosszul összeállított menetfelszerelés a pergető, kereső horgász halála tud ilyenkor lenni.