Felhasználónév: Jelszó:


Regisztráció Elfelejtett jelszó Kedvencek
Keresés
Vissza az áruházba
Indul a Bojlis-Zóna!
2009. november 03.
Szekeres Tibor

INDUL A BOJLIS-ZÓNA!

A bojli, mint csali és a bojlizás mint módszer és szemléletmód, a sportszerű horgászat „őshazájából”, Angliából indult. Az, hogy pontosan ki találta fel e csalit és ki a módszert, még a szigetországban is vita tárgyát képezi, többféle verzió is elolvasható az angol nyelvű forrásokban. Az mindenesetre leszűrhető, hogy elsőként a horog elé hajszálelőkén felkínált csalis technika alakult ki, és ehhez született meg a tökéletes ponty csali, a bojli.
Pontyozó Barátok
2011. augusztus 30.
Nagy Róbert

PONTYOZÓ BARÁTOK

Van egy pár barátom, akik rendszeresen bejárnak hozzánk, a szaküzletbe, ide a XIII. kerületbe, ahol most ezeket a sorokat is a virtuális „papírra vetem…” Ilyenkor mindig nagy lelkesedéssel kezdünk el beszélgetni, hiszen hamar közös szenvedélyünk, a pontyfogás kerül a középpontba. Mindig kikérik a véleményem az új csalikról, eszközökről vagy éppen egy-egy jónak ígérkező horgászhelyről! Megtisztelő bizalmukat igyekszek maximálisan megszolgálni és én is szívesen hallgatom beszámolóikat valamint érdekes tapasztalataikat a pontyfogás különböző területeiről.
Aki nem kockáztat, nem is nyer
2012. augusztus 10.
Darabos Tamás Zoltán

AKI NEM KOCKÁZTAT, NEM IS NYER

Lassan hozzászokhattunk már az utóbbi évek során, hogy a június a napsütéses kánikula helyett inkább viharokkal, záporokkal teli frontos időt hoz, mintha már nem is a nyár része lenne ez a hónap. Az embernek nagyon észnél kell lennie, ha több napos túrát tervez, mert az önfeledt szórakozást könnyen elsöpörheti egy hirtelen lecsapó vihar. Ha meg olyan helyen horgászunk a szabad ég alatt, ahol még menedéket sem lehet találni az égi áldás elől, akkor igazi istenkísértéssé válhat a tervezett túra. Most mi is egy ilyen helyzetbe csöppentünk faterral, mert az időjárás előrejelzés nem túl sok jóval kecsegtetett erre a hétvégére. Mégis úgy döntöttünk, hogy belevágunk, a már hónapokkal előre lekötött huszonnégy órás pontyos túránkba, hiszen aki nem kockáztat, az nem is nyer... meg persze a kikért szabadságot sem szabad hagyni elúszni.
Októberi peca
2011. november 29.
Neubrand Antal

OKTÓBERI PECA

Október közepét írtunk, amikor sikerült szabaddá tennem magamat arra a hétvégére, amikor a kollégák egy jónak ígérkező pecát szerveztek. A Cser-tó volt a kiszemelt helyszín ahová ők rendszeresen járnak. Sok jót meséltek erről a helyről így izgatottan vártam a szombat reggelt. A hajnali háromkor kelés kevéssé tetszett, de szükséges volt, mert fél ötkor találkám volt Lacával. A többiekkel ötkor találkoztunk az autópálya melletti egyik benzinkútnál. Természetesen mi értünk oda a leghamarabb. A kutas hölgynek is elég korai lehetett az időpont, mert várni kellett rá pár percet mire előjött hátulról. Kifelé menet azért majdnem hasra estünk egy jól megtermett kutyában mely éppen fókának képzelhette magát. Amíg vártunk magamra vettem a sí overallomat mert igencsak röpködtek a mínuszok. Miután mindenki megjött nekiindultunk és ahogy terveztük fél hatra oda is értünk a tópartra.
Palotás 2012… feketén-fehéren II. rész
2012. június 26.
Nagy Róbert

PALOTÁS 2012… FEKETÉN-FEHÉREN II. RÉSZ

…Kényelmes foteljeinkben kifújtuk magunkat. A pakolás és az ilyenkor szokásos izgalmak alaposan lefárasztottak mindhármunkat. A rövidre szabott pihenő után, a közben lassan, de biztosan parázzsá leégő tűzön hozzáláttunk a vacsoránk elkészítéséhez. Ennek fő alkotóelemei az otthonról hozott ízletes húsok és finom zöldségek voltak. Ezt követően újrahúztuk a csalikat Ádámmal, majd mind a hárman felkészültünk az éjszakára.
Amikor a kakukk szól...
2011. július 04.
Darabos Tamás Zoltán

AMIKOR A KAKUKK SZÓL...

Lassan, megfáradtan, a perzselő melegtől kimerülve készülődtünk a közelgő estére. Már alig vártam, hogy a nap elbújjon a horizont mögött és a perzselő kánikulát felváltsa a langyos májusi éjszaka. Éppen a sátor összeállításával bíbelődtem, amikor fájdalmasan felsírt egyik orsóm nyeletőfékje. Mire odaszaladtam felszerelésemhez és bevágtam, a termetes hal vagy tíz méter zsinórt rántott le a dobról. Soha ilyen brutális kapást nem tapasztaltam még azelőtt. Éreztem, komoly ellenfél rugdalódzik a zsinór végén, mégis erőltetnem kellett a fárasztást, a víz alatt megbúvó csök miatt. Sajnos, ennek meg is lett az eredménye. Zsinórom féltávnál megkönnyebbült és a szerelék üresen szánkázott felém a víz felszínén. Ejnye, pedig talán éppen ez volt a nap hala...
A hobbid a szakmánk! Tetejére