Ígéretünkhöz hűen, az alábbi sorokon keresztül, bemutatjuk az I. ZÓNA pontyfogó kupán első helyezést elért „ZÓNA csapatot”, kicsit közelebbről. Reményeink szerint, minden kedves érdeklődő, aki szán pár percet az olvasásra, talál magának valami értékes információt. Következzen tehát a „két Robi”, azaz Nagy Róbert és Csákó Róbert!

Jászkunsági „gyerek” vagyok… őseim a Tisza és a Kőrösök mellett éltek. Büszkén vállalom, honnan jöttem, sőt erőt is merítek belőle minden nap. Apám Mezőtúron, a Körösök és annak holtágai mellett nőtt fel, míg anyai oldalról felmenőim, Tiszaföldváriak voltak. Ennek köszönhetően, gyermek éveimében, sokat horgászhattam a Tiszán, annak holtágaiban, a kisebb nagyobb csatornákban és persze ott volt a Kőrös… Kitörölhetetlen évek voltak, előbb mogyorófa vessző, aztán nádbot, majd jött a ruszki „teló”… A mai fiataloknak elképzelhetetlen ma már, micsoda érzés volt kézbe venni az első kétrészes üvegszálas Germina botot és Ryobi orsót…Ifjú éveimben leginkább a Tiszára és holtágaira jártunk, és ott volt nekem a kedves Zagyva, ahol a csukák mellett, gyönyörű domolykók várták a vízre „pottyantott” tücsköt…

A tábor augusztus 22-27-ig tartott. Én 21.-én délben érkeztem le, Jávorka Dániel barátom már kint volt és a tó elején horgászott. Fél 5 felé átpakoltunk a tábor helyére, felállítottam a sátramat, aztán kitettem a „padomat” is. Segítettem a tábor előkészítésében, amikor készen lettünk, megérkezett a leendő társam. Amikorra teljesen végeztünk a teendőkkel, már este fél 10 lehetett. A táborvezetők elmentek aludni, de én nem tudtam aludni, mert vártam a nagyhalat...

Már az év első heteiben elkezdtük tervezni az idei csapatépítő tréningünket mely az egyeztetések után végül a pünkösdi hétvégére esett. Szóba kerültek jobbnál jobb vizek, de a speciális időpont miatt már hónapokkal a tervezett esemény előtt telt ház volt vagy csak három napra adták volna ki a szállásokat. Mi viszont csak két éjszakát terveztünk eltölteni. Ezért esett a választásunk ismét a tavalyról már ismert Nógrádmarcali tóra. Utólag visszagondolva nem volt ez rossz döntés. Ahogy az emlékeimet felidéztem már előre dörzsöltem a tenyeremet hátha idén sikerül végre egy méretes halat kifognom a tóból.

Már türelmetlenül vártuk május közepét. Ekkorra terveztük ugyanis idei első, több napon átívelő horgásztúránkat. A célkeresztbe ezúttal a Római tó termetesebb halai kerültek. A tavaszi horgászatok alkalmával sikerült megvámolni a tó lakóinak apraját. Most itt volt az idő, hogy néhány termetesebb pontyot is horogvégre kerítsünk. Egy pénteki reggelen érkeztünk ki a partra és bár szűkösen, de sikerült a megszokott helyünket elfoglalni. Az időjós felhősödést, zivatarokat ígért, de a borongós idő helyett a pusztító hőség köszöntött ránk. A kíméletlenül sütő nap lassan felemésztette tűrőképességünket, felperzselte bőrünket, de ne menjünk ennyire a dolgok elejébe...