Most hétvégén került megrendezésre a horgászipar európai seregszemléje, ezúttal Bécsben. Minden évben fontos esemény ez számunkra, hiszen a meglévő kapcsolataink építésén túl, itt tudunk tájékozódni a trendekről, a jövő évi vagy esetleg későbbi újdonságokról, olyan dolgokról, amit aztán nektek, horgászoknak is el tudunk hozni, be tudunk mutatni. Nézzétek meg fényképes beszámolónkat!

A fagyos március okán sorra dőltek dugába horgászatra irányuló terveim, hiszen emberemlékezet óta nem látott hóviharok, hófúvások és zord hideg tette élhetetlenné országunkat. Hiába, ember tervez, isten végez... nem csoda, hogy a csuka fogási tilalom lejártával könnyebbnek hitt célpontot választottunk Jani és Soma barátaimmal egy sekély, gyorsan átmelegedő csukástó képében. Ám, hiába a könnyű pálya és a benne élő rengeteg rablóhal, pár lekövetésen kívül nem tudtunk felmutatni egyebet fél napnyi dobálás után. Egyedül Somának sikerült egy kiló körüli csukeszt partra parancsolnia 19 centis wobblert cincálva. Elgondolkodtató, hogy mit meg nem támadnak ezek a fránya ragadozók. Összességében, mégis többet vártunk a szezon első napjától. Lógó orral és megtépázott önbizalommal ültünk be kocsinkba, hogy hazafelé vegyük az irányt.

Talán az egyetlen olyan módszerről van szó, amivel mindenki találkozik, aki a szabadidejét a vízparton halfogással kívánja eltölteni. Méltán nevezhetjük a horgászat alfájának, hiszen a legtöbbünk a partszéli apróhalazással ismerte meg a horgászatot. Akik végigjárták a horgászat „iskoláját”, tudják, hogy ez az egyik legfontosabb alapköve annak, hogy valaki tényleg megtanulja az alapokat és gyorsan megszeresse a horgászatot.

Ott kezdeném, hogy eredetileg el sem akartam menni erre a horgászatra. Az Ohati III. tavon foglalt Csiba Dávid barátom egy helyet hétvégére. Péntektől vasárnapig tervezte a horgászatot. Szombat-vasárnap bojlis barátja csatlakozott hozzá az előzetes tervek alapján, de pénteken sem akart egyedül horgászni. Így végül „hosszas” rábeszélés után vele tartottam :)

Ígéretünkhöz hűen, az alábbi sorokon keresztül, bemutatjuk az I. ZÓNA pontyfogó kupán első helyezést elért „ZÓNA csapatot”, kicsit közelebbről. Reményeink szerint, minden kedves érdeklődő, aki szán pár percet az olvasásra, talál magának valami értékes információt. Következzen tehát a „két Robi”, azaz Nagy Róbert és Csákó Róbert!

Amikor a fogcsikorgató hideg a legtöbb horgászt a meleg szobába kényszeríti, amikor a vastag hópaplan a tájat fehérbe – szürkébe öltözteti, az igazi megszállottak akkor sem tétlenkednek, hiszen amíg a Duna nem zajlik, mindig van hova kimenni horgászni. Persze, az ilyen kihívások kemény próba elé állítják a férfi ember tűrőképességét, de kellő felkészültséggel és némi akaraterővel minden nehézség könnyedén áthidalható. Jómagam kimondottan szeretek havas tájban horgászni. Ilyenkor úgy érzem, csak én vagyok egyedül, semmi sem moccan, minden nyugodt. Hunyorgó szememet elvakítja a havas vidékről visszaverődő fény, ahogy a folyó parti lehetőségeket vizslatom. Ilyenkor érzem igazán átfagyott végtagjaimban a meleg vér lüktetését, azt hogy élek. Igen, újra itt vagyok és ilyen embertelen körülmények között is átérzem a természet minden rezdülését...